Pálcika csaj
Valamelyik reggel úgy döntöttem, hogy olyat teszek, amit már jó ideje nem: Butítom magam egész nap!
Leültem a tv elé és elkeztem sorozatokat nézni. Minden félét.
Az egyik sorozat a "Meztelenül is szép vagyok.". Első indíttatásból rákerestem a neten a műsorvezetőre. Telefonról máskép működik a net egy kicsit, így ekkor csak a műsorhoz kapcsolódó forumokat találtam.
Sok különféle véleménybe botlottam, de leginkább (jó magyar szokáshoz híven) bírálták a módszereket és a műsorvezetőt. Nem igazán értek egyet velük. Szerintem szükség van ilyen műsorokra. Sok nő él úgy, hogy nincs megelégedve magával. Gok Wan az enyhén túlsúlyos nőknek ad tanácsot az öltözködésről, étkezésről, hogy megváltoztassa az önmagukról alkotott képet.
Bírálták a módszert, mikor a páciensről készített félpucér óriásplakátot kifüggesztik a város valamelyik pontján és megkérdezik a járókelők véleményét. Összevágott felvétel. A páciens mégis pozitív összegzést von le. Szóval hogy is van ez?
8 hét történését vágják össze 40 percbe. Persze, hogy nem láthatjuk a teljes folyamatot.
A vélemények bírálják a "pálcika csajok"-at. Azt mondják, hogy ők pusztán a média miatt felkapottak. Részben igazat adok nekik. Viszont lenne egy problémám.
Miért hiszik az emberek, hogy a "pálcika lányok"-nak nincsenek önértékelési problémáik? Erről miért nincs műsor? Itt nem az anorexiásokra gondolok, hisz az hivatalosan betegségnek számít. Bár velük sem ártana foglalkozni!
Én is azon vékony lányok közé tartozom, akiket irigyelhetnek az alakjuk miatt, de legikább azért, mert nem kell tennem érte semmit. Azt és annyit eszek, amennyi jól esik.
Lehet az én történetem speciális. Lassan 26 éves leszek. 163 cm magas vagyok, de csak 47 kg.
Gyermekkoromban volt egy súlyos betegségem. 5 nap alatt fogytam úgy 8 kg-ot. Majdnem kiszáradtam, tehát akár meg is halhattam volna. Meggyógyultam, de sajnos feltehetőleg ennek következménye, hogy nem hízok évek óta. Genetikailag pedig hízásra hajlamos lennék.
Szóval nem vagyok magas, szőke, nagy mellű és egyáltalás semmi olyan nincs bennem, ami a címlaplányokra jellemző.
Ellenben vékony vagyok, kis mellekkel, nagy fülekkel, vékony hajjal, aránytalan csípő/fenék mérettel.
Egy ideje le kellett mondanom a lában szőrtelenítéséről egy bőrprobléma miatt. Ha nem szükséges, nyáron nem veszek fel bikinit, mert kilógnak a bordáim.
Nem tudok (arányosan) hízni, pedig sok praktikát kipróbáltam.
Gondolom nem én vagyok az egyetlen, aki hasonló cipőben jár.
Az utcán lépten-nyomon lehet gömbölyű lányokat látni, de olyanokat is akik igen vékonyak. A mai tinik a nagy "küzdelmben" az alakjukért sok hülyeséget megtesznek.
De én? Nekem nem kell küzdenem, mégsem érzem jól magam a bőrömben. Az évek során megtanultam sminkelni magam (még ha csak nagyon ritkán is teszem), előnyösen öltözködni és elnyomni a magammal szembeni aggájaimat.
Úgy 1 éve nem láttam már magam meztelenül a tükörben. Nincs mit néznem magamon, hisz nem változott! :)
Alapvetően szégyenlős vagyok, de a párkapcsolataimban nem számít. A legutóbbi kapcsolatomban (úgy 1 éve ért véget) a párom sokszor mondta, hogy dagatt vagyok, nagy a fenekem. Persze tudtam, hogy nincs igaza és csak a piszkálódás kedvéért mondja, de annyiszor hallottam, hogy szinte elhittem. Kritikussá váltam a hátsómat illetően.
A szakítás után kellett hozzá néhány hónap és néhány jó barát, hogy helyre álljon az önbizalmam.
Hálás vagyok nekik! :)
Szóval nekünk, gebéknek is lehetnek problémáink.
Vagy én vagyok az egyetlen problémás pálcika?
Eddig 6 komment érkezett
(
)
-
1. szemikati
2010. 01. 20. 8:54 -
2. Zsuzsina
2010. 01. 21. 22:26Hát te aztán valóban nem vagy rusnyának mondható, én sem! Nem is ezt akartam kifejezni. Alapvetően bírálni akartam azokat, akik megítélik/elitélik a "pálcikákat". Pont az a jó, hogy ennyire különbözünk.
-
3. szemikati
2010. 01. 22. 7:55Az a baj az emberek nagytöbbségével, hogy vesekövet kapnának, ha nem találnának valamit/valakit, ami/aki fölött bíráskodhatnának. Amúgy ez ilyen hülye magyar mentalitás. Tisztában vagyok én a saját hibáimmal, de felettébb nehéz elfogadni azt, ha valaki mindig az orrom alá dörgöli. Mondjuk pont én olyan környezetbe csöppentem, ahol ez nem jellemző, úgyhogy túl nagy gondaz elfogadással sincs :D
-
4. Katix
2010. 01. 22. 18:09Szerintem meg mindenki azt mond amit akar, és azt hisz, amit akar. (Joguk van hozzá.) Persze nyilván nehéz függetleníteni magunkat a bírálók véleményétől, de ez az egyetlen megoldás. Megboldogult lánykoromban az én alakom mondhatni ideális volt, nem emlékszem, hogy sokat foglalkoztam volna vele, de hát már a memóriám se a régi... :)
Tulajdonképpen lehet, hogy csak utólag tűnik ideálisnak, mikor már nem az. Két szülésen vagyok túl, a melleim átvándoroltak a csípőmre és a combomra. Hát nem túl arányos elrendezés... Egy időben rettentően bántott a dolog, de ma már a melleimmel nem foglalkozom, pedig ismerem a párom ízlését... :) A csípőm és a combom még érdekel, de csak a ruházati boltok próbafülkéjében. Megpróbálok egészségesen étkezni, sportnak ott a tánc, a korcsolya, a tenisz. Ha ennyitől nem lesz szép, akkor gebedjen meg. Én nem fogom sanyargatni magam. Akinek nem tetszik, az nem néz rá. Ennyi. -
5. Katix
2010. 01. 22. 18:12Egyébként nekem is néha kilátszik a bordám, és a narancsbőrös fenék és combok alatt pipaszár lábak emelik az összhatás fényét.
-
6. szemikati
2010. 01. 24. 20:58Na hát nekem sosem kellett félnem attól, hogy kilátszanak a bordáim, sőtt... :D Sosem sanyargatnám magam. Imádok enni :P Bár az idő haladtával a mértékre figyelnem kell, mert bizony nem úgy működik már a szervezetem, mint "fénykoromban" :) Amúgy inkább vagyok "depis" attól, ha nem eszem, mint attól, ahog kinézek és ez így van jól :)
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
Hát idösanyám, hidd el, a baj nem veled van. És nem is velem, habár én pont a ló túloldala vagyok. Az ember alpjába véve hiúnak teremtetett. Hogy zavar a külsőnk? Teljesen normális. Főleg ha te híznál, mert vékony vagy, én fogynék, mert van rajtam némi felesleg. A baj azokkal vank, akik vékonyak és adott esetben nem is vészesen, azt lehet mondani, hogy igen is irígylásre méltó alakjuk van és rohadjanak meg , folyton sír a szájuk, hogy mennyire kövérek. Na az ilyenektől a falnak megyek. Sokat gondolkodtam, hogy az ilyenek vajon még hiúbbak a megszokott átlagnál és napi 24 órában kell nekik a visszeajelzés, hogy bomba nők? Én hál istennek megbékéltem a külsőmmel. Nem leszek én már sem fiatalabb, sem vékonyabb, nem pazarlom az időm kesergésre, hogy jaj de rusnya vagyok, főleg, hogy nem vagyok az, csak épp átlagon felüli sem. És azt hiszem, ez így van jól :)